Vajon hogyan lehet valódi önbizalomra szert tenni? Nem csak egy ideig-óráig tartó jó érzésre, hanem egy valódi, szilárd magabiztosságra, amelyből semmiféle külső körülmény nem tud minket kibillenteni?
Az előző bejegyzésemben az “elég jó”-ság titkáról írtam. Arra jutottunk, hogy ha “elég jó”-nak akarod érezni magad, ahhoz az kell, hogy ismerd fel és fogadd el a saját felmerülő érzéseidet. Minden érzésedet.
Ne harcolj ellenük, ne minősítsd őket, hanem egyszerűen csak vedd szemügyre őket, mint egy semleges megfigyelő. Amikor felbukkannak, fordulj feléjük szeretettel, és engedd meg nekik, hogy legyenek, hogy itt legyenek Benned, és hogy átmenjenek rajtad.
Az érzések olyanok, mint a tenger hullámai. Jönnek-mennek. Felbukkannak, majd eltűnnek. Néhányuk egy pillanat alatt átmegy rajtunk, mások hosszasan velünk maradnak. Ne ijedj meg tőlük. Ne próbáld elnyomni őket. Nem az a céljuk, hogy Téged bosszantsanak. Ők egyszerűen csak VANNAK. Fontos jelzések a bensőnkből, a lelki folyamatainkról.
A valódi önbizalom viszont nem olyan hullámzó, mint a víz felszíne, hanem olyan nyugodt, mint a tenger mélye. De vajon hogyan lehet erre a mély nyugalomra és stabil bizalomra szert tenni?
Példaként nézzünk most egy gyakori szituációt. Gondolj egy olyan helyzetre, amikor úgy érzed, hogy mások jobban teljesítenek Nálad egy számodra fontos területen. Mit érzel pontosan? Bizonytalanságot? Szorongást? Irigységet? Úgy érzed, alulmaradtál? A legszívesebben elbújnál a világ elől? Vagy esetleg valamilyen belső kényszert érzel arra, hogy bebizonyítsd, hogy ezt Te is meg tudod csinálni? Igyekszel ultramagabiztosan viselkedni, hogy a többiek elismerjenek, miközben mélyen belül feszít a bizonytalanság és a “nem vagyok elég jó” gondolata?
Csak hogy tudd: ezek az érzések teljesen rendben vannak. Ezek mind normális és egészséges emberi érzések. Nincs semmi baj velük. Se veled.
Én most arra szeretnélek biztatni Téged, hogy igazán érezd át és éld meg az érzéseidet, de ne azonosítsd magad velük. Az érzéseid ugyanis nem TE vagy.
Az érzés csak energia: jön és megy. És minél inkább engeded, hogy egy érzés teljesen jelen legyen Benned, annál gyorsabban “átmegy” rajtad. Mint egy hullám a tenger felszínén. Alatta pedig ott van egy mélyebb, békésebb lelkiállapot, a “minden rendben van” érzése.
Ha így teszel, akkor nem fognak elsodorni az érzések, amikor legközelebb megjelennek. Azaz nem próbálod majd görcsösen megszerezni a pasit / állást / mások elismerését csak azért, hogy egy kicsit jobban érezd magad, és hogy az egód pozitívan jöjjön ki a másokkal való összehasonlításból.
Egyszerűen csak kapcsolódsz a saját lelked mélyéhez, ahol minden rendben van.
“Na jó, de mégis hogyan csináljam ezt?”
Ennek a technikának az a neve, hogy “biztosítsd a bizonytalanságot”. Ez azt jelenti, hogy engedd meg a bizonytalanságnak, hogy legyen, hogy Benned legyen. Érezd át, éld át teljesen, és közben mindvégig tudd, hogy ez nem TE vagy, ez csak egy érzés, ez csak egy részed. Figyeld meg ezt az érzést magadban, majd fogadd el és öleld át, mintha a szerető szülője volnál.
Közben pedig gondolj arra: kit szeretnél, hogy most itt legyen Veled? Ki az, aki mellett teljes biztonságban érzed Magad?
És mit szeretnél, hogy ez a személy pontosan mit mondjon Neked? Képzeld magad elé ezt a személyt, és halld magadban, amint pontosan azt mondja Neked, amit hallani szeretnél.
Ez lehet pl. a társad, vagy az egyik szülőd, vagy valamelyik barátod, akárki. Lásd, ahogy szeretettel a szemedbe néz, és halld a szavait: “Édesem, itt vagyok, nyugi, minden rendben van. Szuper vagy, szuper voltál tegnap is, és holnap is szuper leszel!” (Vagy amilyen biztatásra éppen szükséged van.) Lásd őt, halld őt, érezd a jelenlétét. Engedd át magadat teljesen ennek az élménynek, és érezd, ahogy a bizonytalanság érzése lassan szétmállik benned, és átadja a helyét a belső erőnek és a szilárd bizonyosságnak.
Próbáld ki! 🙂
