Feltétel nélküli szeretet. Hát nem erre vágyunk mindannyian? Sokat hallunk mostanában ilyeneket, hogy: “Az igazi szeretet feltétel nélküli!” és “Bárcsak találnék valakit, aki feltétel nélkül tudna engem szeretni…” vagy éppen: “Küldök egy kis feltétel nélküli szeretetet!” Divatos kifejezés lett ez manapság, de vajon mit jelent ez valójában? És pontosan hogy néz ki egy feltétel nélküli szeretetkapcsolat?

A szeretet egy örökzöld téma. A történelem során emberek milliói próbálták kifejezni, hogy számukra mit jelent ez a szó. Van, aki szavakkal, van, aki tettekkel, van, aki csodálatos művészeti alkotásokkal mutatta és mutatja meg, hogy mit jelent számára a szeretet és/vagy a szerelem. Könyveket, verseket, zeneműveket, dalokat, színdarabokat írtak róla, képeket, szobrokat, épületeket alkottak, amelyeket mind-mind a szeretet és/vagy a szerelem inspirált.

A téma mindannyiunk életét áthatja. Tudjuk és érezzük, hogy szükségünk van a szeretetre, vágyunk rá, olyannyira, hogy nem is tudnánk élni nélküle. Egy olyan esszenciális dologról van szó, amely alapjaiban határozza meg az életminőségünket.

De mi is valójában a szeretet?

“What is Love?”

Amilyen erősen vágyunk rá, éppen annyira vagyunk bajban olyankor, amikor definiálni kellene, hogy pontosan mi is a szeretet. Mert tényleg, mi az?

Egy érzés? Van, aki szerint a szeretet egy szívet melengető, szentimentális érzés, amit valaki vagy valami iránt érzünk. Egy annyira jó érzés, hogy folyamatosan vágyunk rá, folyamatosan érezni akarjuk, és ezért sokszor még hajmeresztő dolgokat is képesek vagyunk megtenni. Szóval kicsit olyan ez, mint a drog.

Vagy inkább tettek? Vannak, akik azt vallják, hogy a szeretet sokkal inkább magukat a tetteket jelenti, amiket egy másik személyért megteszünk, függetlenül attól, hogy közben hogyan érezzük magunkat, mennyire kedveljük az illetőt, vagy hogy mennyire macerás vagy kényelmetlen ez az egész a számunkra. Ezt vallják pl. azok az ősi bölcsességek is, amelyek úgy szólnak, hogy: “szeresd felebarátodat”, “szeresd ellenségeidet”, vagy éppen “tedd azt másokkal, amit szeretnéd, hogy veled tegyenek.”

És vannak, akik szerint a szeretet egyenlő magával az életenergiával, amely átjár minden élőlényt és az egész teremtett világot. Szerintük a szeretet maga ez a belső életerő, amely természetesen megnyilvánulhat érzések és tettek formájában is, és egyfajta egységélményt nyújtva köt össze minket mindennel és mindenkivel.

Láthatjuk hát, hogy nem is olyan könnyű meghatározni, hogy pontosan mi a szeretet – csak azt tudjuk, hogy nagyon, de nagyon vágyunk rá. Nekem az a meghatározás tetszik a legjobban, hogy a szeretet az, amikor úgy tekintesz valakire vagy valamire, mint a Te részedre, és igyekszel közelebb vonni őt magadhoz. Tehát a szeretet révén úgy érzékeled a másikat, hogy Te és ő EGY vagytok. Ez a “magadhoz közelebb vonás” aztán sokféleképpen megnyilvánulhat, ahogy azt fentebb már láthattuk is.

E szerint ha igazán szeretsz valakit, akkor úgy tekintesz rá, hogy: “ő és én egy vagyunk. Ami neki jó, az nekem is jó. Az ő érdeke az én érdekem is.” Ha ő is szeret Téged, akkor ő is így tekint Rád. Ha két ember jól szereti egymást, akkor mindketten arra törekednek, hogy mindkettőjüknek jó legyen, mindkettőjük érdekei érvényesüljenek, és hogy mindketten jól érezzék magukat. Egy jól működő szeretetkapcsolatban mindkét fél alapvetően jól érzi magát.

Akkor hol itt a probléma?

Ott, amikor az egyik fél nem érzi jól magát egy kapcsolatban. Vagy éppen egyik fél sem. Ez egy jelzés arról, hogy ott valami akadály van, amely megakasztotta a szeretet áramlását.

Persze ha valaki nem érzi jól magát, azt ezer dolog okozhatja. Egyáltalán nem biztos, hogy ennek a másik ember az oka, sőt! Lehet, hogy fizikai vagy lelki fájdalmak gyötrik az illetőt. Lehet, hogy egy különösen nehéz élethelyzetbe került, amit most még nem tud megfelelően kezelni. Lehet, hogy túl sok stressz éri a mindennapjaiban, vagy túl sok feladatot kap a munkájában, vagy valami miatt túl nagy rajta a nyomás. A sor a végtelenségig folytatható. Ilyenkor a rossz érzéseket nem a másik fél okozza, hanem valami más.

Amikor viszont valaki egyértelműen amiatt érzi rosszul magát, mert “a másik fél ezt tette vagy mondta”, vagy mert a másik fél rendszeresen “ezt szokta csinálni, így szokott viselkedni”: ilyenkor az adott kapcsolatban szenved az illető. Ez pedig azt jelzi, hogy nem áramlik köztük megfelelően a szeretet.

Ha pl. egy kapcsolatban az egyik fél mindig csak ad, ad, ad, a másik meg ezt elveszi és élvezi, de cserébe nem ad semmit: ilyenkor a szeretet csak az egyik irányba áramlik. Aki csak ad, az egy idő után besokall ettől, és igazságtalannak érzi a helyzetet. Ő is szeretne szeretetet kapni a másiktól, de nem kap. És ez az egyenlőtlen felállás kezd nagyon fájdalmas lenni a számára.

Sajnos sokszor pont ilyenkor adják egyesek azt a “jó tanácsot”, hogy: “Ne is várj semmit a másiktól! Ne legyenek elvárásaid! Te csak szeress és adj továbbra is! Az igazi szeretet feltétel nélküli!”

Most őszintén: Te hogyan éreznéd magad, ha egy ilyen helyzetben lennél, és ezt mondanák Neked? Vajon hálás lennél és örülnél, amiért egy ilyen csodálatosan nemes feladatod van, hogy egy másik embert kiszolgálhatsz, miközben semmit sem kapsz ezért cserébe? Vagy inkább azt éreznéd, hogy ez nem igazság, hogy eleged van már a rabszolga szerepből, és egy olyan kapcsolatra vágysz, ahol nem csak Te adsz, hanem végre Téged is szeretnek?

Van egy tippem, hogy melyik mondattal értesz egyet…

Na de akkor hol van itt a feltétel nélküli szeretet?

Az a helyzet, hogy ilyenkor összekeverjük a szeretetet a társas együttéléssel. Pedig a kettő nem ugyanaz.

A szeretetnek valóban nincsenek feltételei. A társas együttélésnek viszont vannak.

Vagy úgy is mondhatnám, hogy a társas interakcióknak vannak bizonyos szabályai, amelyek mindannyiuk közös érdekeit és a békés együttélést szolgálják. Ilyenekre gondolok pl.: kölcsönös tisztelet, civilizált viselkedés, normális bánásmód stb. Ezek bizony a szeretet tettekben történő megnyilvánulásai, és egyben egy jól működő emberi kapcsolat feltételei is.

Úgyhogy amint látjuk, egy kapcsolatban igenis szükség van bizonyos feltételekre. Ezek ugyanis mindkét felet védik a sérülésektől, tisztelik az ember méltóságát, és biztosítják a szeretet kölcsönös szabad áramlását – azaz egy olyan helyzetet teremtenek, amelyben mindkét fél jól érzi magát. Ez pedig minek is a jele? 

Az igazság az, hogy aki “feltétel nélküli szeretetre” vágyik, az nagyon sokszor valójában egy feltétel nélküli kapcsolatra vágyik: egy olyan kapcsolatra, ahol az ő tetteinek nincs semmiféle következménye. Ahol nincs semmiféle elvárás vagy nyomás a másik fél részéről, ahol ő bármit megtehet, bárhogyan viselkedhet, bárhogyan bánhat a másikkal, a másik fél mindezek ellenére akkor is ragaszkodik őhozzá. Az ilyen ember valójában arra vágyik, hogy ne kelljen semmin sem változtatnia, a másik fél mégis akarja őt így, ahogy van.

Az ilyen ember valójában ezt kéri: “Kérlek, hogy akármit is teszek, Te akkor is szeress engem!” 

Hmm… Te hogyan éreznéd magad, ha valaki ezt várná el Tőled? Merthogy ez egyben azt is jelenti, hogy: “Én bármit megtehetek veled, neked akkor is szeretned kell engem!” Milyen érzést kelt Benned ez a mondat? Szívmelengető és felszabadító érzéseket? Vagy inkább összeszorul a gyomrod tőle? Ez ugyanis egy az egyben megnyitja az ajtót a bántalmazásnak. Ami ugye egyértelmű, hogy nem a szeretet jele.

És az a “legérdekesebb” ebben a kérésben, hogy ez valójában egy kőkemény FELTÉTEL.

Vagyis ez se nem szeretetteljes, se nem feltétel nélküli. Akkor most hogy is van ez?

Erről a “szeress engem!” jelenségről korábban már ebben a blogbejegyzésemben is írtam.

Persze a legtöbb ember nem erre gondol, amikor a feltétel nélküli szeretetről beszél. Inkább egy olyan szeretetteljes légkörre vágynak, ahol őket szőröstül-bőröstül elfogadják úgy, ahogy vannak, a tökéletlenségeikkel és a hibázásaikkal együtt, és kedvesen, türelmesen, megértőek bánnak velük. És ez a vágy rendben is van. Alapvetően erre vágynak pl. a gyerekek is a felnőttektől.

Azonban ilyenkor is sok feltétel teljesül (kölcsönös tisztelet, normális bánásmód stb.), csak ezeket annyira alapvető dolgoknak tartjuk, hogy sokszor eszünkbe sem jut, hogy ezek valójában feltételek. Pedig bizony azok, és jó, hogy vannak, ezek ugyanis minket védenek. Ha ezek az alapvető feltételek nem teljesülnek, akkor abban a kapcsolatban valaki biztosan megsérül.

Egy kapcsolat akkor működik jól, ha abba mindkét fél aktívan beleteszi a maga részét.

Ha úgy érzed, hogy a Te egyik fontos kapcsolatod most éppen nem működik a legjobban, nem érzed jól magad benne, és szeretnél ezen változtatni, akkor Te is nyugodtan megteheted az első lépéseket. A másik fél érzékelni fogja a megváltozott viselkedésedet, és valamit reagálni fog rá, ebben biztos lehetsz.

Na de mik is ezek az első lépések? Az alábbiakban megosztok Veled 3 egyszerű tippet, amiket akár már most is bevethetsz, és gyakorolhatod a feltétel nélküli szeretet adását – mert ugye nem csak kapni akarod azt? 

1)  Nézd meg alaposan az adott embert, akár fizikailag, akár képzeletben. Milyen ember ő? Milyen a külseje? Milyen a stílusa? Milyen a személyisége? Milyen a kisugárzása? Mit szeret? Mit nem szeret? Mire vágyik? Mire nem vágyik? Hogyan “működik”? Hogyan gondolkodik? Hogyan él? Hogyan kommunikál másokkal, Téged is beleértve? Figyeld meg őt, mintha egy külső megfigyelő lennél, mintha most látnád őt életedben először. Majd egyszerűen csak fogadd el azt, amit látsz. “Ő ilyen. Ő így néz ki, így mozog, így gondolkodik, így viselkedik, így kommunikál, így él, ezt szereti, erre vágyik, ez érdekli. Rendben van. Elfogadom őt mindezekkel együtt.”

Természetesen az elfogadás most sem egyenlő a mindent eltűréssel. Az elfogadás a valóság tudomásul vétele, a mindent eltűrés pedig egy önpusztító viselkedésforma. Erről a témáról bővebben már írtam itt, itt és itt is.

2) Ismerd el őt valamiért! Magadban is megteheted, de akár hangosan meg is mondhatod neki, ha úgy érzed, hogy ezt szeretnéd tenni. Mi az, amit ő jól csinál? Mi az, amiért elismerést érdemel? Mi az, amiről úgy érzed, hogy érdemes lenne eltanulni tőle? Pl. stílusosan öltözködik. Kedvesen kommunikál, mindenkihez van egy jó szava. Nem köntörfalaz, hanem őszintén megmondja az igazságot. Precízen és nagy szakértelemmel végzi a munkáját. Mindig odafigyel a másikra és meghallgatja őt. Elközelezetten dolgozik a családjáért. Nem adja fel, hanem a nehézségek dacára is ambiciózusan küzd a céljaiért. Hajlandó áldozatokat hozni azért, aki-ami fontos a számára. Ezek mind-mind elismerésre méltó dolgok. Te mit tudsz elismerni ebben az emberben?

3) Gondolkozz el azon, hogy “Vajon ő mire vágyik a leginkább? Mit szeretne nagyon megkapni? Mi okozna neki örömet?” Lehet, hogy egy kis kedvességre és elismerésre vágyik? Vagy egy bizonyos feladat elvégzése venne le most nagy terhet a válláról? Vagy talán arra vágyik, hogy valakinek végre kiönthesse a szívét, hogy valaki igazán meghallgassa őt? Még ha nem is ismered őt annyira, biztosan eszedbe jut néhány apróság, amiről tudod, hogy örülne neki. Majd pedig menj és add ezt meg neki! 

Te hogyan szoktad gyakorolni a feltétel nélküli szeretetet? Mivel egészítenéd még ki ezeket a tippeket?